|
Elképzelni se tudtam volna jobb apát magamnak és a kisöcsémnek...nagyon sokat köszönhetek neked, rengeteget tanulhattam volna toled, ha nem lettem volna csupán 11 éves mikor elveszÃtettelek. Emlékszem mit Ãgértél nekem, mikor betöltöm a 11 évet...azt,hogy karácsonykor elviszel minket Bécsbe az Adventi vásárra...nagyon vártam már, szinte a napokat számoltam, az iskolában is mindenkinek elújságoltam a Nagy hÃrt..tudtad,hogy nagyon szeretem a karácsonyt és,hogy minden álmom kijutni oda, Te meg a sok gondod ellenére a kislányod apró örömével is volt idod foglalkozni.De sajnos ez már nem következhetett be ,Isten magához szólÃtott ebbôl a világból. Azon AZ estén amikor megtudtam,hogy itthagytál ,a szÃvémben hirtelen magányt,szomorúságot és félelmet éreztem.A szÃvem sajogott a fájdalomtól,alig kaptam levegôt, sÃrt a szemem...sÃrt a szÃvem,...sÃrt a lelkem..,sÃrt AZ elmém.
Emlékszem amikor Egyeiptomba voltunk. már a repülon nagyon izgatott voltam mikor mutattad a térképen,hogy hova megyünk.Meg amikor a Vörös-tengerbe léptünk és láttuk azt a Nagy kék rákot.Akkor nagyon megijedtem, Te meg gyorsan és viccesen barikádoztad el az
útját a papucsoddal , hogy én addig gyorsan szaladjak ki a homokra, nehogy bajom essen. Emlékszem amikor a tengerparton homokvárat akartam csinálni, de sehogyse sikerült, Te pedig mellém ultél, és segÃtettél megcsinálni. Szerintem addig ,azon a tengerparton nem épült szebb, és nagyobb vár. A legkedvesebb egyiptomi emlékem az volt,amikor a vendégloben ûltünk, Te meg megtanÃtottál,hogy kell olyan viccesen kettesben bukkfencezni elôre, miközben egyszer én és egyszer Te voltál a levegôbe.AZ nagyon vicces volt,nagyon élveztem,emlékszem közben mindketten csak nevettünk. Úgy néztünk ki ,mint egy guruló labda.
Amikor Horvátországban voltunk, AZT sem fogom ám elfelejteni...emlékszem ..egész éjszaka arra vártam,hogy másnap menjünk búvárkodni,meg vizibiciklizni aztán elsô alkalommal, mikor a szállásra értünk ,bekapcsoltad a tévét és rögtön néztél is egy történelmi filmet...persze én akkor nem értettem,miért tartod olyan érdekesnek a történelmet,de hidd el,idôvel rájöttem, hogy mennyit lehet tanulni a történelmi filmekbôl,nem hiába ezek a filmek tetszenek mostmár legjobban...hidd el ha még most is élnél, az érdeklôdési körünk ugyan az lenne...ijászkodás,harcmûvészet,történelem,anatómia,kung fu.Együtt nézhetnénk a Trónok harcát,Marco Polot, az Animal planetet,Viasat historyt..mehetnénk búvárkodni , lovagolni az erdôben....mellettem lehetnél,mikor a jogsimat csinálom, buzdÃthatnál és bátorÃthatnál mikor érettségizem, diploma osztón,mint büszke édesapa készÃthetnéd a fotókat, Te kÃsérhetnél majd a Nagy napon az oltárhoz, Te lennél az,aki az unokáit kicsi koruktól ijászkodni,lovagolni,búvárkodni és talán több midenre is megtanÃtanád,amit nekem nem volt alkalmam megtanulni tôled..Nagyom bÃzom benne,hogy jó helyen vagy,drága,édes apukám! MegÃgérem,hogy ugyan olyan jó kislányod fogok maradni ahogy neveltél anyuval, imádkozni fogok érted,a lelki üdvödért és örök nyugvásodért, és ezt a rengeteg emléket pedig a szÃvem legnagyobb pitvarába helyezem,hogy onnan senki és semmi ki ne tudja tépni.Egyszerûen szavakba nem tudom önteni mennyire hiányzol AZ életembôl.Nálad okosabb embert nem lehetett találni e földön, Te szinte mindegyik tudásnak a birtokában voltál,szinte egy enciklopédia, akármit kérdezett tôled valaki,mindenre pontosan tudtad a választ.Mindig is büszke leszek rád édes ,drága, apukám,és próbálok én is olyan jó,fantasztikus emberré vállni,amilyen Te voltál!Szeretlek! Aludd örök álmod békében.Az angyalok vigyázzanak rád! A Te kis Empyd,aki sose felejt! |